Búcsú

Viszonylag napsütéses napra ébredtünk csütörtök reggel. Mivel 10:30-ra volt időpontunk így kényelmesen elkészültem, hajat mostam és felöltöztem. A rendelés csúszott legalább fél órát. Addig volt időnk eldönteni szeretnénk-e tudni a Baba nemét vagy sem. Először nem szerettük volna, de aztán a Párom beadta a derekát, ha Én szeretném, és látja a doki hát egye-fene mondja meg.
Sorra kerültünk, a doki rendes volt, hellyel kínált, kérdezte van-e panasz vagy bármi, aztán az ágyra mutatott, hogy feküdjek le és nézzük az uh-ot. Hasi uh-ot csinált, először a kivetítőn láttuk a Babát, meghallgattuk a szívhangját, majd egy idő után nagy csend lett... néztem a doki arcát de láttam arckifejezéséből, hogy valami nem stimmel. A Párom megfogta a kezem, a doki kikapcsolta a kivetítőt és mondta, hogy nincsenek jó hírei.
Én nyugodtan visszakérdeztem, hogy ez mit jelent. És közölte, hogy a Babának ún. idegcsőzáródási rendellenesség kategóriájába tartozó betegsége van. Nem fejlődött és záródott rendesen az elülső agykoponya. Így gyakorlatilag sem az orrcsont, sem a szemek nem fejlődtek ki. Nincs esély a megszületésre. Ekkor már a könnyeim potyogtak, Ő megfogta a kezem és csak annyit tudott mondani, hogy sajnálja, nem kapcsolja vissza a monitort, de a vizsgálatot be kell fejeznie. S közben azt mondta, sajnos nagyon ritkán de előfordul, az Ő praxisában ez volt a 2. ilyen. De szerinte nem genetikai betegség, mert a hátsó koponyarész , a gerinc záródott, véleménye szerint folsavhiány okozta. Ezt a legközelebbi tervezett terhességénél teszttel ki lehet szűrni.
Kérdezte mennyivel előtt kezdtem el folsavat szedni. S mivel Picicsodát nem terveztük hivatalosan ezért nem szedtem a terhesség előtt.

Ő megcsinálta  a papírokat, kérdezte, hogy mikor szeretnénk a beavatkozást, már pénteken vagy hétfőn, ezt beszéljük meg nyugodtan megvárja. Nem szerettem volna húzni az időt így azt mondtuk minél előbb annál jobb. Felhívta az orvosom helyettesét a SOTE II-n, mert az orvosom nem volt Mo-on.  Ő mondta, hogy menjünk és vár máris.
Zokogva jöttem ki a rendelő ajtaján és még percekig álltunk összeölelkezve a kocsi ajtaja előtt mielőtt elindultunk.
A kórházba érvén, a doktornőt hívtam telefonon, de egy kis műtéthez hívták, így mondta hogy intézzem a papírokat a védőnővel és mire azzal végzek Ő is visszaér.  A papírok készen lettek,  a doktornőt nem láttuk sehol, így bekopogtunk az megadott ajtószámon. Egy idősebb uriember nézett ki, majd közölte hogy még nincs ott a doktornő. S aztán pár másodperc múlva kinyitotta az ajtót és behívott. Ő végzi az uh- vizsgálatot még egyszer 3 kollégájával egyetemben, hogy biztos-e a diagnózis.  4-en álltak körül és készítették az uh- felvételeket, minden irányból kb. 15 percen keresztül. De sajnos az Ő diagnózisuk is ugyanaz volt. Mivel a betegfelvételin hétfői műtéti időtőpontot kaptam a Párom rákérdezett odabent, hogy nem lehetne-e megcsinálni Pénteken, hogy ne húzzuk hétfőig. Egy idősebb orvos Ránézett a Doktornőre s közölte vele, hogy meg kell csinálni a műtétet holnap, ha a szükséges papírok megvannak. Szerencsére minden lelet Nálam volt, így nem volt akadálya a pénteki műtétnek. Hazaengedtek, s másnap reggel vártak fél 8-ra vissza.  Szinte semmit nem aludtam. Egyetlen kép járt a fejemben, mielőtt az orvos kikapcsolta az uh- képet, a Baba az arcához emelte a kezét mint aki integetett és elbúcsúzott. Ez az utolsó képem Róla.
Másnap reggel a betegfelvételin várni kellett, mire az osztályra kerültem már fél 9 is elmúlt. A doktornő jött rögtön, mondta hogy menjek Vele intézzük a papírokat, mert mindjárt Jön a Doktor Úr aki műteni fog és felhelyezi a tágítót. (attól nagyon féltem, mert olvastam rosszakat is Róla). A papírok kitöltése közben megérkezett a Doktor, nagy markáns idős, bajúszos, mély hangú doki volt. Közölte hogy Ő is megvizsgál menjek a függöny mögé.
Én mentem szót fogadtam, s már vizsgált is. A vizsgálat közben azt mondta, hogy itt baj van mert ez a Baba biztos , hogy nem 12. hetes. és azonnal kérte a méreteket. Megijedtem, mert ugye egy bizonyos méret és kor felett már altatásos terhességmegszakítást nem csinálnak. A doki csendben vizsgált, majd rákérdeztem, hogy akkor most lehet még altatásban. Azt mondta végső határ, de megcsinálja, felhelyezte a tágítót, melyből nem sokat éreztem, s a kórterembe küldött. Azt mondta dél körül jön. A kórterembe a párom nem jöhetett be, így időközönként Én baktattam ki hozzá a váróba. A tágítás időszaka nem fájt, szinte nem is éreztem. Egy órát feküdni kellett a többiben lehetett sétálni.
Majd valamivel negyed egy után jött a műtős, hogy mehetünk. S felsétáltunk a műtőbe, a folyosón leültetett mondta, hogy várjak. Már hallottam az orvos hangját, aki közölte e kollégákkal, hogy a másik két orvos mibe rángatta Bele egy 13. hetes magzat elvételébe...Dobogott a szívem, hogy majd mit élek át a műtőben, vajon meg lehet-e csinálni... majd benézett a folyosóra s azt mondta mindjárt mi jövünk. Jött is a műtős, bekísért, ott felfektettek az ágyra, lekötötték a kezem, lábam, beszúrták a branult, az altatós kérdezett még kettőt-hármat és másra már nem emlékszem.
A szobában ébredtem rettenetes fejfájással, és némi hányingerrel, melynek meglett az eredménye... a műtét után 1-2 órával fordulva az ágyon elöntött valami.. nagyon megijedtem hívtam a nővért azonnal, aki azt mondta ez normális, de menjünk ki a mosdóba, folyt belőlem mint a csapból. Fájdalmat nem éreztem. Egy idő után alább hagyott és jobb lett. A párom is bejöhetett egy kicsit és a Hugom is meglátogatott. Kaptam anti D injekciót és egy méhösszehúzó injekciót még. A doktor a Baba nagysága és a sok vér miatt nem engedett haza így az éjszakát a kórházban töltöttem. Persze egy percet sem aludva. A fejfájásom nem javult, így szombat reggel kénytelen voltam egy fájdalomcsillapítóval indítani. A doki jött reggel fél 8 körül megnézett és hazaengedett, hat hét múlva vár kontrollra vissza. Azt mondta Ő szeretne látni mivel Ő műtött.  Aztán megkaptam a zárójelentést és hazajöhettem.  Sírtam hazafelé, sírtam itthon.
Az agyam folyamatosan kattog, és próbálom mondogatni magamnak, hogy így volt a legjobb mindenki számára. A Baba nem tudott volna életben maradni, a Mi életünk is ráment volna. A doki azt mondta a következő terhességnek nem kell ilyennek lennie. Ki kell szűrni még egy-két genetikai dolgot, és figyelni tudatosan készülni kell.
Vigasztal az a tudat, hogy igenis képes vagyok teherbe esni természetes úton, csak kell még idő  a szervezetnek, és Nekem is hogy erre felkészüljek. De hogy mennyi ez az idő azt nem tudom megmondani. A "hivatalos szakirodalmak" 3-4-5 hónapot írnak. Majd meglátjuk. Most csak abban bízom, hogy nem lett maradandó károsodás odabenn, hogy nem záródott vissza a petevezeték. És hogy a Picicsoda a Nagypapival, Dédpapikkal jó helyen van odafent.

Szedd össze Magad

Napok óta ezt mondogatom magamnak. Nem tudom miért, de az utóbbi időben semmihez nincs kedvem és erőm sem.
Sokszor csak elmegy a nap felettem, és azt veszem észre, hogy este van.
Kedden voltunk ellenőrző uh-on, ahol a Doki mindent rendben talált, Manóka mocorgott össze-vissza alig tudta lefényképezni Nekünk. Láthatólag jól érzi magát. Aztán levette a Doki a rákszűrést, megbeszéltük, hogy a 12. héten megcsinálják a genetikai uh-ot. Rákérdeztem javasolja-e a kombinált tesztet, és azt mondta inkább az Integráltat mert biztosabb eredményt ad. Így kértem időpontot, jövő héten csütörtökön megyek délelőtt. Bár pechemre az előző nőgyógyászom csinálja majd, aki ugye a műtétre lepasszolt... de hát ez van, majd mosolygok és kész..a rákszűrés eredménye jó lett, de van egy kevés bacilus amire vmi gyógyszert írt, a doki, mert a lányok a mail-ben azt írták menjünk be a receptért.
A hét többi napja eseménytelenül telt, hétvégén sütöttem Apósom születésnapjára fini tortát. Voltunk meccsen.. de semmi érdekes nem történt. Próbáltam a párom rávenni, hogy segítsen megpucolni az ablakokat, mert egyedül nem engedi de eddig eredménytelennek bizonyultam. Lehet az idén elmarad a nagy Tavaszi Nagytakarítás?
Tegnap hihetetlen rosszul voltam... nem tudtam az ágyból felkelni sem, annyira fájt a fejem, ha pedig felkeltem a hányinger kerülgetett. Egyedül voltam itthon, telefonáltam a páromnak, hogy hozzon Panadolt mert nem bírom, s közben felhívtam a term. gyógyászt aki kinyomta a telefont, s így Én írtam az sms-t szorgalmasan, hogy mit csináljak. Jött is a visszaválasz, hogy lábfürdő, borogatás és homeós bogyó, gyógyszer csak ha nagyon muszáj.
Ok.. lábfürdő de milyen, kutakodtam a neten mit találok, épp kapóra jött, hogy múltkor a Nagyitól kaptam több illóolajat, így levendulás lábfürdőt csináltam. Hatott is egy kicsit, legalábbis enyhült a fejfájás. Mire a párom hazaért egész "jól" voltam. Így nem kellett a gyógyszerhez folyamodnom. Este még felhívott a term.gyógyász hogy vagyok és elmondta részletesebben a kezelési lehetőségeket.
Ma reggel már "jól" ébredtem, csak néha a gyomorsav nem hagy reggelente, de nem vészes. Kicsit erőt vettem magamon és próbáltam összepakolászni itthon. Nem mintha kupi lenne itthon, de Én aki hetente takarít naponta mos fel... most ezek a dolgok nem érdekelnek egyáltalán. Fáradtnak érzem magam mindenhez, még a hajam megmosni sem volt erőm kb. egy hétig. Az arcom az utóbbi időben annyira kiszáradt, hogy akármit kenek rá nem használ. Sőt egy hete a pattik is újra megjelentek.. kellene már egy kozmetikai kezelés.. Ma próbáltam erőt venni magamon.
Nem hagyhatom el magam, hiszen Életem legszebb időszaka előtt állok, most nem hanyagolhatom el magam, és a lakást sem.
Bár remélem, ha jövő héten betöltjük a bűvös 12. hetet kicsit javul ez a kedvetlenség, és végre összeszedem magam.

Mozgalmas Napok

Az elmúlt egy hét mozgalmasra sikeredett.  Mert Nálunk a hétvégék általában mozgalmasak, főleg, hogy itt van újra a meccsszezon.
Nem úgy terveztem a szombatot ahogy sikeredett, de az élet közbeszólt. Ugyanis a barnázgatás/pecsételés nem múlt el maradéktalanul. 3-4 nap kihagyásával mindig megjelenik.
Pedig szombatra baráti szalonnasütős, beszélgetős Napot terveztem, rég nem látott barátokkal Tbányán. Igaz a Párom a meccs miatt nem tudott volna Velem jönni, de egyik barátjával mehettem volna és haza is. De így nem vállaltam be a hosszú utat...
Így szombaton korán kelvén időre megfőztem, megebédeltünk, jól felöltöztem és irány a Futballmeccs, ha már szalonnasütögetés elmaradt. A meccs jól indult, feszült volt a helyzet, mert az első helyezettel mérkőzött a Csapat.
Viszont az első negyedóra eltelte után, az egyik srácot olyan szerencsétlenül fellökték, hogy karcsont törése lett.. nem is kicsi, hívni kellett a mentőket. Így állt a meccs legalább 20 percet. Ezen persze mindenki felpaprikázódott és így folyt a meccs. Melyet aztán megnyertünk. De a meccs után irány  a kórház, mivel az egyik focista kísérte a beteget, a Párom meg mindent intéz-magára vállal, így mentünk érte. Sajnos a kezét műteni kellett, váratták a műtétre 4 órát és 4,5 órás műtétje lett. Melyet jó barátokhoz híven megvártunk, így hajnali 2-re sikeredett hazaérnünk. Már nagyon fáradt voltam..
Vasárnap a párom megígérte, hogy segít így kitakarítottunk (persze light-osan), majd kiraktuk a muskátlikat az erkélyre, átültettük Őket.. szép napsütéses délután várt Ránk. Közben telefonált Anyósom, hogy megjöttek a rokonok sokat főzött és hát menjünk ki egy kicsit. Befejeztük amit kellett, és irány  a kora délutáni ebéd és rokonlátogatás. Jól el is időztünk. Este még felmentünk a Kórházba beteglátogatni.
Hétfőn korán keltem irány a vérvétel. Mert ugye Sztk-s szakrendelés és Persze N. Megye itt nem úgy működik mint máshol. Pénteken közölték a vérvételen, hogy nem tudnak mindent levenni, mert a vérszállító autó egy héten egyszer jön a Bp-i szállításért, és az szerdán van, tehát nem szúrnak meg kétszer, ezért menjek inkább hétfőn vagy kedden.... sikeresen túlesve az első vérvételen, irány hazafelé. Egy kis tevés-vevéssel el is telt a Nap.
Kedden váratlan szerűen meglátogatott a Védőnő, felírta  a készen lett vérvételek eredményeit, kérdezgetett, majd elment.Estére volt időpontom a Természetgyógyászhoz, odaérvén örült Nekünk. Kérdeztem sok mindenféléről vitaminokról és egyéb, ellátott jó tanácsokkal, és mesélt-mesélt a tapasztalatairól a mostanság születő gyermekekről. Nagyon érdekesre sikeredett.
Viszont a cipőm miatt lecseszett, hogy tessek és legyek szíves laposabb cipőkre váltani, melyek majd tartják a gerincet és a bokát. Mert a magassarkú cipőkben ha meginog a lábam baj lehet. Este negyed 10-kor jöttünk el Tőle. Már nem is úgy tekint Rám mint egy páciensre hanem mint egy jó ismerősre, ez nagyon jólesik. Megbeszéltük, ha baj van vagy kérdésem hívom és segít.
Szerdán töltöttem egy bizonyos évet. Nem volt különösebben nagy ünneplés, sütöttem egy tortát magamnak és Anyósomnak, mivel egy napon születtünk. A párom felköszöntött és egyre.másra jöttek az sms-ek és üzenetek.
Tegnap a konyhában tevékenykedtem, megrendelésre sütöttem egy fekete erdő tortát. Melyet azelőtt soha! Szerintem szépre sikeredett, a megrendelői szerint pedig isteni finom lett. Hát hamarosan megcsinálom diétás változatban is.

Közben pedig a Húsvétra is készülök. Már horgolom a kis tojáskákat, és most rátaláltam egy nagyon jó leírásgyüjteményre, csak ki kell nyomtatnom. Ez idő alatt pihenek sokat, mert két napja  barnás vmi megint visszatért minimálisan. Már nem tudom mit tudnék tenni, hogy ne legyen. Mindenesetre remélem a Keddi uh. alapján minden rendben lesz.
sok tünetem nincs.. néha reggelente fent van a gyomorsavam, de igazából ennyi. Egyenlőre és remélem ettől rosszabb és több nem is lesz.  Holnap ismét foci, ha nem lesz hideg és rossz idő megyek. De remélem nem sikeredik olyan mozgalmasra minta múlthét.