A múltkori döbbenetből viszonylag "hamar" felocsúdtam. Tőlem egyenlőre távolabb áll ez a dolog mint Páromtól. Próbálom még hanyagolni egy kis ideig.
A nyaralás után visszatértünk a dolgos hétköznapokhoz, Nekem ugye kicsit light-osabb a páromnak elég kemény és nehéz napok jöttek.
Olyannyira, hogy szombaton közölte, hogy hétfőn viszi a felmondását, Ő ezt ilyen formában nem hajlandó csinálni. Bennem kettős érzelmek kavarogtak. Egyrészt megértem hisz kikészül, ( még szombaton is dolgozott ismét), másrészt meg imádja ezeket a feladatokat. Ez a termékgyártás az élete.
Ezen s más szempontok miatt szombat este eléggé összevesztük, már reggel is feszült volt a hangulat, melynek főképp Én vagyok az oka. Ugyanis megint rövid ciklust produkáltam 26 napos lett a drága. Volt is most sírás és miegymás, szóval a szombat estéhez nem kellett sok, hogy kiakadjam.
De ez van a természetet nem tudom befolyásolni.
Így lettek terveim, persze nem mintha nem lenne a tarsolyomban folyamatosan B terv is. Ez a ciklusom minden szempontból eredménytelen lesz, elvileg pedig a jó oldalon érhetne a tüsző.. és az Intézet is dolgozik már, de Én bevállaltam egy egyhetes Balatoni táboroztatást, ami jövő héten kedden indul. Pont a ciklus azon napjain amikor az uh-ok a tüszőrepi és társaik követnék egymást. Tehát ezt kihagyjuk. S augusztus végén ha minden jól meg megkérjük a Kis Álommanónkat ébressze fel az egy szem Babát Nekünk.
Eredménye annak így szept. közepe lesz. S ha nem sikerülne akkor kezdődik az egész lombik procedúra előlről.. szerintem az inszem kizárt az Intézet részéről ha már egyszer lombikoltunk.. de ki tudja ez még a jövő zenéje.
Gondolkodtam mit tudok addig is tenni a siker érdekében. Egyenlőre tornázom az Avivát, talán jobban kellene méregtelenítenem, és a diétát eléggé hanyagoltam mostanság. Pedig nem ártana visszatérni egy kicsit szigorúbban.
Csak néha elgondolkodom rajta, hogy van-e értelme a szigorú megszorításoknak, ha lassan másfél éve nem történt változás egy kis csoda.
Próbálom magamban felidézni mit csináltam akkor másképp, ha ugyanúgy olyan keményen diétáznék.. s szedném a cseppeket talán segítene. De nem tudom.
Egyenlőre szedtem a shatavari kapszulát, most ettől az új ciklustól a gynexet használom újra. Lehet kellene egy vérvétel, hogy hormonjaim hogy állnak, s egyéb más területen is hogy állok. de ezt a ciklust a hormonok terén bebuktam.. mert a 3. nap már eltelt.
Majd meglátom, érlelődik bennem a gondolat egy látogatásra a Látónénimnél. Úgy érzem jót tenne.
2015. július 28., kedd
2015. július 15., szerda
Pihenés és döbbeneet
A múlt héten s a hét elején pihentünk. Végre kettesben, el sem tudom mondani mennyire vártam már azt az 5 napot amit a Balaton partján kettesben andalogva fogunk eltölteni.
Szerda éjszaka érkeztünk, persze a munka és a hatalmas vihar után.. aznap éjszaka még aludtak a nyaralóban az Unokatesó és barátja. De nem zavartuk egymást.
Másnap nem volt épp strand idő, ezért kipakoltunk, sétáltunk a kikötőben, koktélt ittunk és élveztük a pihenést.
Ez egészen késő estig beleillett az álomnyaralás kategóriába.. amíg fel nem merült a Babatéma.
S a párom kimondta azt a bűvös szót, amire Én még álmomban sem gondolok. ÖRÖKBEFOGADÁS.. ez annyira ledöbbentett, hogy nem tudtam pár másodpercig mit mondani Neki.
Azt mondta Ő már gondolkodik rajta egy ideje, hogy el kellene indítani, ha úgyis (elmondásaim alapján) évekbe telik mire eredmény születik.
Csak Nekem nem merte eddig mondani, mert Én mindig saját magamra sarkítom ezt a problémát, "mert Én nem tudok Neki szülni és megadni azt a nagy örömet hogy Apa legyen végre". És Ő szeretne gyermeket felnevelni.
Ez mondanom sem kell oda cseszett az egész nyaralásomnak, hogy Ő ilyeneken gondolkodik, hogy nem bízik abban, hogy lehet még saját hús-vér gyermekünk. Vagy ha kattog az időn, miért nem akarja inkább a lombikokat, fet-eket sürgetni? Vagy nem bízik már abban sem. Nem tudom..
Tudom vannak blogtársaim akik örökbe fogadtak és boldogok és nem adnák már semmiért.. de Én erre nem vagyok még felkészülve. Tudnám úgy szeretni mint egy saját gyermeket?
Persze kifejtette, hogy mellette, ugyanúgy küzdünk a gyermekért, akár lombik akár természetes út ami járható. De az idő telik, s Ő gyermeket szeretne, sőt nem is egyet.
Ezen napokig kattogott az agyam, többször előhoztam, hogy nem hiszem el hogy Ő ilyenen gondolkodik. Csak ültem a parton és bámultam ki a fejemből..erre Én még nem állok készen. Vagy lehet erre készen állni, felkészülni egy ilyen döntésre? És ha igen, merre hová induljunk..? Nagyon idegen ez a szó és ez a téma Nekem. Próbáltam olvasni blogtársaim megpróbáltatásait.. s a témába vágó cikkeket.. persze internet híjján nem sokra jutottam még. S közben kisütött a nap, remek strandidő ígérkezett, s sütkéreztünk egymás mellett mint a szerelmesek..
Összességében jó volt ez a pár nap pihenés, némi döbbenettel megspékelve, de majd csak túllendülök rajta.
Remélem hogy ezalatt az öt nap alatt Picicsodánk úgy gondolja, most már elindul felénk..megtettünk mindent a siker érdekében. Remélem a csillagok is segítenek.
Szerda éjszaka érkeztünk, persze a munka és a hatalmas vihar után.. aznap éjszaka még aludtak a nyaralóban az Unokatesó és barátja. De nem zavartuk egymást.
Másnap nem volt épp strand idő, ezért kipakoltunk, sétáltunk a kikötőben, koktélt ittunk és élveztük a pihenést.
Ez egészen késő estig beleillett az álomnyaralás kategóriába.. amíg fel nem merült a Babatéma.
S a párom kimondta azt a bűvös szót, amire Én még álmomban sem gondolok. ÖRÖKBEFOGADÁS.. ez annyira ledöbbentett, hogy nem tudtam pár másodpercig mit mondani Neki.
Azt mondta Ő már gondolkodik rajta egy ideje, hogy el kellene indítani, ha úgyis (elmondásaim alapján) évekbe telik mire eredmény születik.
Csak Nekem nem merte eddig mondani, mert Én mindig saját magamra sarkítom ezt a problémát, "mert Én nem tudok Neki szülni és megadni azt a nagy örömet hogy Apa legyen végre". És Ő szeretne gyermeket felnevelni.
Ez mondanom sem kell oda cseszett az egész nyaralásomnak, hogy Ő ilyeneken gondolkodik, hogy nem bízik abban, hogy lehet még saját hús-vér gyermekünk. Vagy ha kattog az időn, miért nem akarja inkább a lombikokat, fet-eket sürgetni? Vagy nem bízik már abban sem. Nem tudom..
Tudom vannak blogtársaim akik örökbe fogadtak és boldogok és nem adnák már semmiért.. de Én erre nem vagyok még felkészülve. Tudnám úgy szeretni mint egy saját gyermeket?
Persze kifejtette, hogy mellette, ugyanúgy küzdünk a gyermekért, akár lombik akár természetes út ami járható. De az idő telik, s Ő gyermeket szeretne, sőt nem is egyet.
Ezen napokig kattogott az agyam, többször előhoztam, hogy nem hiszem el hogy Ő ilyenen gondolkodik. Csak ültem a parton és bámultam ki a fejemből..erre Én még nem állok készen. Vagy lehet erre készen állni, felkészülni egy ilyen döntésre? És ha igen, merre hová induljunk..? Nagyon idegen ez a szó és ez a téma Nekem. Próbáltam olvasni blogtársaim megpróbáltatásait.. s a témába vágó cikkeket.. persze internet híjján nem sokra jutottam még. S közben kisütött a nap, remek strandidő ígérkezett, s sütkéreztünk egymás mellett mint a szerelmesek..
Összességében jó volt ez a pár nap pihenés, némi döbbenettel megspékelve, de majd csak túllendülök rajta.
Remélem hogy ezalatt az öt nap alatt Picicsodánk úgy gondolja, most már elindul felénk..megtettünk mindent a siker érdekében. Remélem a csillagok is segítenek.
2015. július 2., csütörtök
Mit is adjak címnek
Ennek a bejegyzésnek két címet is adhatnék, mert két témát is felölel, az egyik , hogy" Mit is csinálok Én valójában?" kérdezte egy blogtársam a múltkor, illetve a " Mit csinál a szervezetem mostanság ? "- mert teljesen megzakkant.. de gondoltam nem írok egy blogot hát írom egybe.
Első kérdés:
Nos elég vegyes képet mutat. Kezdeném onnan, hogy "szakmám" az van bőven, de állom állásom az nem igazán.
Az egyetem "elvégzése" után, (azért írom idézőjelbe mert államvizsgáztam, de a nyelvvizsga.. ( mert Én nem vagyok egyenlőre olyan kitartó mint egy Blogtársam, hogy nyomom a nyelvet itthon és küzdök azért a .. nyelvvizsgáért hogy meglegyenmárvégre és a kezembenlegyenaténylegesdiplomám)) ahol szociológiát azon belül is területfejlesztési szakirányt tanultam, és mellette lettem szociológia szakos tanár dolgoztam 3 évig mint adminisztrátor egy hulladékkezelő cégnél ide beillett a jogi asszisztensi és gépíró szövegszerkesztős végzettségem. Onnan a 3 év betöltése előtt egy hónappal menesztettek, mondván létszámcsökkentésnél Rám is esett a választásuk, mivel bejáró vagyok...Ez után, mivel itt a környéken alig akad munka az itthoni cégnél lettem adminisztrátor melyet a mai napig csinálok. Intézkedek, jövök-megyek árajánlatokat írok, készítek..
Tavaly augusztusban jött egy lehetőség, hogy a helyi általános iskolában 4 órába délutános tanárt keresnek, és a majdnemdiplomám megfelel Nekik . Úgy gondoltam, hogy így a Babaprojekt kellős közepén ez pont jó lesz Nekem. Nem lesz megerőltető helyben van, s még az orvoshoz járkálást is meg tudom oldani, mellette pedig az itthoni céges ügyeket is tudom intézni.
Hát így történt hogy napközis tanítónéni lettem az első és második osztályban. Nem volt ám stresszmentes ez a 10 hónap.Sőt úgy tűnik hogy ezen munka is hatott a tsh-m növekedésére.. Szerződésem lejár e hónapban, nem gondolom, hogy visszamennék, de nem is szóltak hogy kellenék szeptembertől.
Így keresnem kell. Már keresgélek, de igazából magam sem tudom mivel szeretnék foglalkozni. Szeretnék, persze gondolom ki nem szeretne, egy olyan állást ahol magam osztom be az időmet, el tudok járni vizsgálatokra ha kell... az itthoni Céges munka pont ezt kínálja, de ezzel meg az a bajom, hogy egész nap egyedül vagyok. A család többi tagja eljár reggel és délutánig haza sem jön senki. Így sokat lennék egyedül.
Találtam most egy iskolát ..bátorítanak hogy kezdjek bele menne Nekem. Ajurvédikus masszőr és tanácsadó képzés, melyre sok más masszázs is épülhet a közeljövőben, s kialakíthatnám a saját kis vendégkörömet, a saját időbeosztásommal. Ez is egy lehetőség.
Persze lehetőség lenne hogy megcsináljam végre a nyelvvizsgát és a szociológia szakmában dolgozhassam, vagy taníthassak. De a két nyelvvizsga gondolata teljesen pánikba dönt. Igen mert nem egy nyelvvizsga kell hanem kettő.
A lehetőségek tárháza végtelen. De hogy mit is fogok most kezdeni magammal nem tudom.
Csinálok egyébként sok mindent, amire másnak a normális 8 órás munkája mellett talán alig akad ideje. Kertészkedem a Család kertjében.. gondozom a növénykéket, imádok körmöket díszíteni, rengeteg kellékem van a géllakkozáshoz. Barátoknak szoktam néha csinálgatni persze szívességből. Most egy pár hete csináltam textilékszereket, horgolgatok is közben.
Egy baráti házaspár szerint ezekre kellene ráállnom, és értékesíteni az általam készített dolgokat. Ja és persze mellette intézem a cég ügyes-bajos dolgait, háztartást vezetek.
De azért hiányozni fog az Iskola, a mindennapi rutin, hogy eljárok itthonról ha csak négy órára is más közegbe. Ezért is keresek most, hogy ne üljek naphosszat itthon egyedül, ne agyaljak dolgokon, főleg miérteken a Babatémával kapcsolatosan. Mert ha sokat van egyedül az ember fia-lánya, képes agyalni olvasni, keresni kutakodni a neten, s sok mindenben magára ismerni.
Bár most nem ismerek magamra teljesen.
Második kérdés:
Történik ugyanis, hogy a sikertelen Fet után ez a 2 normális menszesz, bár normálisnak nem mondható. Mivel 24 napra jött meg megint. Az előző ciklusnál ugye már a ciklus közepétől pecsételtem, s imádkoztunk hogy jöjjön meg végre és ne kelljen egyéb eszközhöz folyamodni. S most tessék, tegnap előtt megint megjött 24 napra, minden előzetes barnázgatás Nélkül. A párom szerint lehet az Aviva torna is ludas a dologban, s a Shatavari kapszula próbálja rendbe tenni a szervezetemet. Ezt most nem támasztom alá, mert csak ovuig tornáztam, utána ahogy beállt a derekam egyik reggel nem mertem tornázni, s ezt a derékfájást még a héten is éreztem . Szóval nem tudom. Ha az asztrológiát nézem, azt írják sok helyen hogy jó ha a menszesz telihold környékére esik, ha Fet előtt nagyjából mindig beletrafáltam, hát most is oda esik. Vagy pont azt akarja a szervezetem, hogy jövő héten indulunk nyaralni egy hétre a Balatonra, hogy akkor legyenek a szupernapok, nem tudom. De remélem nem marad ilyen rövid.
Első kérdés:
Nos elég vegyes képet mutat. Kezdeném onnan, hogy "szakmám" az van bőven, de állom állásom az nem igazán.
Az egyetem "elvégzése" után, (azért írom idézőjelbe mert államvizsgáztam, de a nyelvvizsga.. ( mert Én nem vagyok egyenlőre olyan kitartó mint egy Blogtársam, hogy nyomom a nyelvet itthon és küzdök azért a .. nyelvvizsgáért hogy meglegyenmárvégre és a kezembenlegyenaténylegesdiplomám)) ahol szociológiát azon belül is területfejlesztési szakirányt tanultam, és mellette lettem szociológia szakos tanár dolgoztam 3 évig mint adminisztrátor egy hulladékkezelő cégnél ide beillett a jogi asszisztensi és gépíró szövegszerkesztős végzettségem. Onnan a 3 év betöltése előtt egy hónappal menesztettek, mondván létszámcsökkentésnél Rám is esett a választásuk, mivel bejáró vagyok...Ez után, mivel itt a környéken alig akad munka az itthoni cégnél lettem adminisztrátor melyet a mai napig csinálok. Intézkedek, jövök-megyek árajánlatokat írok, készítek..
Tavaly augusztusban jött egy lehetőség, hogy a helyi általános iskolában 4 órába délutános tanárt keresnek, és a majdnemdiplomám megfelel Nekik . Úgy gondoltam, hogy így a Babaprojekt kellős közepén ez pont jó lesz Nekem. Nem lesz megerőltető helyben van, s még az orvoshoz járkálást is meg tudom oldani, mellette pedig az itthoni céges ügyeket is tudom intézni.
Hát így történt hogy napközis tanítónéni lettem az első és második osztályban. Nem volt ám stresszmentes ez a 10 hónap.Sőt úgy tűnik hogy ezen munka is hatott a tsh-m növekedésére.. Szerződésem lejár e hónapban, nem gondolom, hogy visszamennék, de nem is szóltak hogy kellenék szeptembertől.
Így keresnem kell. Már keresgélek, de igazából magam sem tudom mivel szeretnék foglalkozni. Szeretnék, persze gondolom ki nem szeretne, egy olyan állást ahol magam osztom be az időmet, el tudok járni vizsgálatokra ha kell... az itthoni Céges munka pont ezt kínálja, de ezzel meg az a bajom, hogy egész nap egyedül vagyok. A család többi tagja eljár reggel és délutánig haza sem jön senki. Így sokat lennék egyedül.
Találtam most egy iskolát ..bátorítanak hogy kezdjek bele menne Nekem. Ajurvédikus masszőr és tanácsadó képzés, melyre sok más masszázs is épülhet a közeljövőben, s kialakíthatnám a saját kis vendégkörömet, a saját időbeosztásommal. Ez is egy lehetőség.
Persze lehetőség lenne hogy megcsináljam végre a nyelvvizsgát és a szociológia szakmában dolgozhassam, vagy taníthassak. De a két nyelvvizsga gondolata teljesen pánikba dönt. Igen mert nem egy nyelvvizsga kell hanem kettő.
A lehetőségek tárháza végtelen. De hogy mit is fogok most kezdeni magammal nem tudom.
Csinálok egyébként sok mindent, amire másnak a normális 8 órás munkája mellett talán alig akad ideje. Kertészkedem a Család kertjében.. gondozom a növénykéket, imádok körmöket díszíteni, rengeteg kellékem van a géllakkozáshoz. Barátoknak szoktam néha csinálgatni persze szívességből. Most egy pár hete csináltam textilékszereket, horgolgatok is közben.
Egy baráti házaspár szerint ezekre kellene ráállnom, és értékesíteni az általam készített dolgokat. Ja és persze mellette intézem a cég ügyes-bajos dolgait, háztartást vezetek.
De azért hiányozni fog az Iskola, a mindennapi rutin, hogy eljárok itthonról ha csak négy órára is más közegbe. Ezért is keresek most, hogy ne üljek naphosszat itthon egyedül, ne agyaljak dolgokon, főleg miérteken a Babatémával kapcsolatosan. Mert ha sokat van egyedül az ember fia-lánya, képes agyalni olvasni, keresni kutakodni a neten, s sok mindenben magára ismerni.
Bár most nem ismerek magamra teljesen.
Második kérdés:
Történik ugyanis, hogy a sikertelen Fet után ez a 2 normális menszesz, bár normálisnak nem mondható. Mivel 24 napra jött meg megint. Az előző ciklusnál ugye már a ciklus közepétől pecsételtem, s imádkoztunk hogy jöjjön meg végre és ne kelljen egyéb eszközhöz folyamodni. S most tessék, tegnap előtt megint megjött 24 napra, minden előzetes barnázgatás Nélkül. A párom szerint lehet az Aviva torna is ludas a dologban, s a Shatavari kapszula próbálja rendbe tenni a szervezetemet. Ezt most nem támasztom alá, mert csak ovuig tornáztam, utána ahogy beállt a derekam egyik reggel nem mertem tornázni, s ezt a derékfájást még a héten is éreztem . Szóval nem tudom. Ha az asztrológiát nézem, azt írják sok helyen hogy jó ha a menszesz telihold környékére esik, ha Fet előtt nagyjából mindig beletrafáltam, hát most is oda esik. Vagy pont azt akarja a szervezetem, hogy jövő héten indulunk nyaralni egy hétre a Balatonra, hogy akkor legyenek a szupernapok, nem tudom. De remélem nem marad ilyen rövid.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)