Csak nyugodtan

Már napok óta bujkál bennem a betegség. Először azt hittem gyorsan túl leszek rajta, mert erős vagyok ezerrel eszem a vitaminokat, az általam készített csírákat. De ma be kellett látnom, hogy kezd erősebb lenni mint Én vagyok. Fázom.. egyre náthásabb vagyok.. fekszem... melyhez a rossz időjárás is hozzájárul.
Pedig  szépen elterveztem hogyan fogok a héten minden nap más-más zugot a lakásban kitakarítani és várni a Húsvétot, a tavaszt. Különösen azért mert hétvégén Szülinapozok/Szülinapozunk, és mivel a Család messzebbről jön ezért jó lett volna ezt hétvégén napsütések közepette a kertben ünnepelni.
De helyette amint láttam az előrejelzést a lakás és a csapadékos idő marad.
Így a terveim egy része is bedőlni látszik.  De nem baj, majd készen lesz akkor, ha jön a jobb idő, nem fogom felidegesíteni magam. Hiszen az orvos is azt mondta no Stressz.. próbálkozom több-kevesebb sikerrel  nem felidegesíteni magam dolgokon. Majd készen lesz, majd meglesz helyettem nem fogja senki megcsinálni, nem fogja senki számon kérni hogy mit miért nem csináltam, legfeljebb a párom de Őt meg annyira nem érdekli.
Az már inkább, hogy mi lesz a Húsvéti asztalon a sonka és a tojás mellett. Erre keresek ötleteket, főleg  a Paleolit szakácskönyvekből. Kaptam is elérhetőségeket a lányoktól, külön köszönöm. Jó kis csapat jön össze úgy látom mind hasonló cipőben járunk, ki-ki már túl egy-két megpróbáltatáson. De a remény kiolthatatlan, és a lendület mellyel belevetjük magunkat egy-egy kezelés rejtelmeibe. Bár sokan már nem gyermekcipőben járnak mint Én, de remélem az idén Mindenkinek sikerül egy álom Határidővel.

A felhők felett mindig kék az ég

Végre elérkezett a nap, amikor megtudtam hogy hogyan tovább a Lombik rögös útján..
Tegnap délutánra volt időpontunk S. doktor rendelésére, ahová bár a forgalom miatt kicsit késve de megérkeztünk. Szerencsénkre még pár percet várni is kellett, mert nagy volt  a Beteg forgalom.
Behívott kedvesen, mosolygósan ahogy szokta. Kérdezte mit vittem Neki, Én meg válaszoltam, hogy elvileg Ők hozták Nekem a leleteimet az Intézetből, Én csak az AMH eredményemet hoztam.
Elő is vette a mappából rögtön, majd írni kezdett, néma csend... nem mertem megszólalni sem. Aztán Ő kezdett beszélni, jók lettek az eredményeink, a hormonok jók, a szerológia jó, párom szerológiája és eredményei is tökéletesek.
Aztán Én kotnyeleskedtem kicsit, mert elővettem a táblázatomat, és kérdeztem TSH-m (2,48) azt mondta Ő 2,5-ig tartja jónak, tehát jó.
Kérdeztem csináltassak-e terheléses vizsgálatot, azt mondta Neki már nem kell.
De az AMH értékemtől kicsit többet várt.. nem katasztrófa de nem is épp a legjobb.Ezért kérdezte mikorra vagyunk a várólistára véve, mondtam hogy október. Erre Ő válaszolta hogy- rendben, próbál belehúzni és legyen inkább augusztus.
Hát nagyon boldog voltam. Így még ha talán az első Lombik nem is sikerül, de ebben az évben akkor még egyszer nekifuthatunk.
Biztatott, hogy sikerülni fog, és még ebben az évben Boldog kismamát ad át Dr. V-nak. Semmi más dolgom nincs ezalatt a 4 hónap alatt csak felkészülni mint testileg mint lelkileg egyaránt.
kezünkbe adta a papírt, rajta a lombikkezelés várható időpontja: 2013. 08.  menete GnRH antagonista stimuláció.
Boldogan jöttünk el Tőle.
Sok kérdés kavarog még a fejemben az eredményeimet illetően, mert nem férnek össze az MM-ben a doktornő véleményével, aki a TSH-ra a múltkor is azt mondta hogy sok (2,3)..az Ir-re is azt mondta hogy még nem igazán jó.. csináltassak vagy ne egy újabb terheléses vizsgálatot? Kérjek vagy ne kérjek véleményt a dokinőtől? Sok kérdés melyre remélem választ kapok napokon belül főleg saját magamtól. De ha nem bízom az orvosomban akkor nem ér semmit az egész.
Így tehát mindig arra a következtetésre jutok, hogy Tudja mit csinál, több Lombikot végigvezetett már, nincs mitől tartanom. Csak ne stresszeljek dolgokon. Ami mostanság sajnos nem megy. Egyrészt még nincs munkám, a héten ahol állásinterjún voltam ketten maradtunk versenyeztet minket a Főnök, két hetet dolgozik az egyikünk, két hetet a másik, és majd dönt melyikünk a megfelelő a meghirdetett pozícióba. Ez is frusztrál, másrészt, ha most dolgozni kezdek, alig 4 hónap a lombik kezdésig, mit és hogyan magyarázom meg próbaidő alatt a főnöknek, hova kell épp holnap halaszthatatlanul elmennem (mert ugye a legelső vizsgálat menzesz függő, azt pedig nem lehet egy héttel előtte napra pontosan kiszámítani), és a továbbiakban hova tűnök két hétre miért nem dolgozom.. és próbáljak ne stresszelni. Hát nem lesz könnyű feladat de megpróbálom megoldani.

Értékeim táblázatban

Már egy ideje adós vagyok a táblázatommal.
Most végre olvasható formába öntöttem  a konklúzió később..

Hogy teljen az idő.. horgolás bűvöletében

Már napok óta a google-ba egyetlen egy kifejezésre keresek "szakirodalmat". Amigurumi.. ez egy japánból induló horgolási fajta. Alapja a teljesen egyszerű rövidpálca horgolás,  apró és nagyon édes állatok, gyümölcsök, virágok horgolhatók a leírások alapján.
Csakhogy a leírások nagy része angol és japán. Ezeket fordítgatom hellyel-közzel sikeresen. Az első ilyen állatkámat sikerült röpke két nap alatt összehorgolnom. Egy édes viziló formájában, nagyon tetszik.. már kinéztem a következőt egy cuki teknősbéka formájában, mely útmutatójának megfejtéséhez biztos kell egy nap legalább. De így eltelnek a délutánjaim.
 Bár remélem nem sokáig telnek így, mert a mai nap bejelentkeztem a munkaügyi központba ahol az ismerősöm egy e-mail címet adott kezembe, hogy van egy ügyvédi iroda ahová adminisztrátort keresnek. Hazaérkezésem után azonnal küldtem az Önéletrajzomat, és jött is a válasz szinte azonnal, hogy holnap várnak délután személyes interjúra.
Most próbálom magam rendbe hozni  mert a hétvégi ünnepségen sikerült egy kis náthás nyavaját összeszednem Így a mai angol oktatást is ki kellett hagynom.
Így a szakadó hóesésben, takarókkal beburkolózva meleg forralt bort szürcsölgetve kezdek Neki a horgolási útmutató fordításának,csakhogy itthon teljen az idő. :)

Amikor a régi "eszközökre" már nincs szükség

Furcsa érzés...
Elgondolkodtatok már azon, hogy mióta Picicsodára várunk/vártok mennyi minden lett egyszerre része  a mindennapjainknak? Melyekről annak idején azt sem tudtuk mi fán terem.
Hormonok, különféle vizsgálatok, ciklusidő, hőmérőzés...
Amikor 4 évvel ezelőtt elkezdtük a Picicsoda projektet, rengeteg könyvet információt és internetes cikket olvastam azért, hogy a lehető legfelkészültebb legyek annak érdekében, hogy azt a bizonyos egy-két napot jól időzítsük.
Nem érdekelt hogy hétvége vagy hétköznap mértem rendületlenül az ébredési hőmérsékletem, vásároltam az ovuteszteket hol netről hol drogériákból. És persze volt egy-két alkalom amikor mániákus tesztelővé váltam egy-két nap késés után.
Regisztráltam internetes fórumokon,kiértékeltettem görbéimet... ezek a "feladatok" a mindennapok részeivé váltak. 
S most hogy tudom természetes úton Picicsoda nem költözhet pocakomba, teljesen másképp élem meg Női mivoltomat.
Hogyan tud az ember gondolkodása egyszerűen 360 fokos fordulatot venni? Már nem érdeklenek a ciklus végén a hőleesések, vagy a trifázisos görbe..
Látom, érzem és nyugtázom a dolgokat, de már nem görcsölök rajtuk, már másodlagos szempontok lettek csupán.
Furcsa érzés hogy ami 4 évig életed része volt, egyszeriben megszűnik fontosnak lenni.
Nem mondom, hogy ürességet érzek, még  csak furcsának sem mondanám, szokom ezt az új helyzetet. Bár azért a hőmérőt előveszem, hogy lássam bizton van peteérésem, de a régi "eszközök" mindegyikére már nincs szükség.

Sikerek..

A mai nap átlagosan indult. Ma sem sikerült előbb kikászálódnom az ágyból mint a múlt hét folyamán. Megittam a szokásos reggeli kávémat, és szétnéztem a neten mi újság a nagyvilágban.
Megígértem Anyósomnak hogy segítek Neki (ha már úgyis itthon vagyok, és képzett gyors és gépíró is vagyok) gépre vinni egy-két táblázatot.
Be is sétáltam a táblázatokért az Óvodába, majd hazafelé jövet meglátogattam a Párom, hogy jön-e haza ebédelni. Nagyon finom husilevest főztem a hétvégén :)
Az ebéd és annak romjainak elpakolása után nekikezdtem a táblázat gépelésének. Nagyon ügyesen ment, kész is lett röpke egy óra alatt.
Visszavittem hát az Óvodába büszkén hogy készen is vagyok vele. Mire felmásoltam a gépre észrevettük, hogy  kaptam egy dosszié papír, tele évszámokkal,  melynek nem igazán tulajdonítottam nagy jelentőséget, de azok hiányoznak a táblázatok nevei mögül. Hát újra haza, és azzal szórakoztam egész délután , mivel így utólag nem volt egyszerű kisakkozni, hogy az addig beírt 8 táblázat melyike rejti az adott személy adatait. De ezzel is megbírkóztam este fél 5-re. Közben megígértem a Páromnak hogy leviszek az edzésükre egy sportruházati katalógust a futó lányoknak.
Először nem nagyon vitt rá a lélek hogy Én is menjek és fussak ma, de aztán erőt vettem magamon, átöltöztem és irány a futópálya. Szerencsém volt a lányok már javában futottak, így leraktam a Nekik szánt katalógust és beálltam közéjük futni.
Mivel tudják hogy teljesen kezdő vagyok, kérdezték hogyan-milyen rendszerességgel akarok futni.. ismertettem edzéstervemet mire az egyikőjük mondta hogy azzal a tempóval mellyel Ők futnak, szerinte tudnék Én többet is futni mint amit a nagy internetkalauzon talált edzésterv előír. S így beszélgetve azon vettem észre magam hogy lefutottam 4 teljes kört, megállás nélkül. Aztán "kiszálltam" nem akartam egyrészt izomlázat, másrészt pedig, még csak ez volt a második alkalom hogy futni járok.
De nagyon büszke voltam magamra!! 4 teljes kör!! úgy érzem folytatni fogom.
Miután hazaértem, jó kislányhoz híven amit a dietetikustól tanultam, gyorsan ettem gyors felszívódású ch-t egy zöld alma személyében.
Majd leültem és a délelőtt elkezdett horgolást próbáltam folytatni, aminek eredményeképpen elkészült életem első horgolt pici húsvéti tojása. Bár van még mit gyakorolni, de szép lett nagyon.
A mai napot sikeresnek könyvelhetem el, hiszen véghezvittem, megcsináltam olyan dolgokat, melyekre előtte nem tartottam magam teljesen képesnek.
Ezek az apró örömök teszik széppé a mindennapokat!

Telnek a napok

A héten nem sok időm maradt az írásra. Bár nem volt túl eseménydús a hetem.

Adtam magamnak egy hetet arra, hogy picit lusti legyek. Nem keltem korán egyik reggel sem. Az eltervezett célkitűzéseim szépen haladnak. A délelőttök elteltek gyorsan, jöttem-mentem.  Készültem az angolra, mert feladatok vannak bőven. 

Próbáltam összerakni fejben mit szeretnék az elkövetkező napokban végigcsinálni.

 Először is egy alapos takarítással kell kezdenem, és megválnom minden olyan tárgytól, dologtól melynek jelenléte frusztrálttá tesz, illetve amire úgy gondolom nincs szükségem,  így szép lassan haladva letudom a tavaszi nagytakarítást is. Az orchideáim is átültetésre várnak, csak szeretném egy kis napsütötte napon az átültetési "rituálét" végrehajtani. Mert óvatosan kell bánni Velük, minden egyes darab egy kincs a számomra. Szeretem őket nagyon, kettő épp virágokban pompázik, gyönyörűek.

Folytatom a futást, most még kezdeti cipőben jár, a hozzászokás időszaka ez, de kellemesen elfáradok.  

S közben azon morfondírozom hogy frizurát kellene váltanom. Bár amire  sikerül megnövesztem, mindig erőt vesz rajtam annak a gondolata, hogy a rövid frizura jobban áll, kerekebb az arcom tőle, és újra levágatom. De ezen még agyalok úgy érzem.  Így az edzéssel egy esetleges frizura váltással Én is megújulok tavaszra. 

Munkaügyben egyenlőre nincs előrelépés, így a héten meg kell látogatnom a munkaügyi központot. Remélem nem sokáig járok oda. 

Hisz jön a tavasz (és remélem a hétre tervezett lehűlés amilyen gyorsan jön olyan gyorsan megy is), és bízom benne hogy a jó idővel a dolgok is jóra fordulnak.

Célok és tervek

Péntek óta hivatalosan is "munkanélkülivé " váltam. Munkám jelenleg ugyan nincs( bár keresem folyamatosan), de annál több tervem és célom körvonalazódik.
Tegnap elkezdődött az Eu-s támogatott  nyelvtanfolyam első órája. Kicsit furcsa volt visszaülni az iskolapadba, ráadásul olyan korosztály és csoport közé ahol a hogyan ejtsük és hogyan írjuk kérdéssorozat kétpercenként elhangzik. De bízom benne, hogy ez a lassabb tempó a nyelvvizsgához vezető út egy stabil köve lesz. Ezzel a hétfői és szerdai délutánomat be is osztottam.
Mivel a hétfői nyelvóra vége majdnem egybeesik a zumba óra kezdő időpontjával, és a két foglalkozás külön településen és városban van, ezért másik edzésformát kellett még választanom a zumba mellé melynek időbeosztását úgy alakítom ahogy Nekem jólesik.
Nem másra mint a futásra esett a választásom. Már régebb óta "szemezek" e sportággal, főleg mióta kicsiny településünkön egy pályázat jóvoltából felújításra került a sportpálya új futópályával bővítve, melynek népszerűsége azóta is töretlen a közép és idősebb korosztály berkein belül.
Ezért úgy döntöttem, ha Ők végig tudják futni a 20-30 percet, a fanatikusok a 90 percet is. akkor Én is képes leszek rá. Utána  olvastam bőszen, hogy megfelelő edzéstervet találjak magamnak, mert mindent csak fokozatosan és módjával.
Ma megvolt az első edzés, fél kör futás-fél kör gyaloglás. Ez így fog ismétlődni 2-3 héten keresztül heti 2-3 alkalommal, hogy izmaim hozzászokjanak a terheléshez.
Így ha a heti 2 zumbaórát nem is tudom teljesíteni, de a futással a heti 3x-i edzésterv teljesítve lesz.
Ezáltal az alakom is változik, másrészt az Ir-ből is faragok remélem. És nyárra vagy kora őszre tökéletes értékeket produkálok.
Értékek: a március 20-i időpontomat a nyelvóra és egyéb elfoglaltságok miatt át kellett rakatnom S. dokinál. Féltem, hogy nem kapok majd csak késői áprilisi időpontot, de két nappal későbbre március 22-re sikerült is új időpontot kérnem. Így csak két napot csúszik a megbeszélt találkozó.
Addig pedig haladok szépen terveim és célom megvalósítása felé.