2015. október 14., szerda

Írás kedvetlenség

Rég írtam már, valahogy nem volt kedvem időm. Szeretem ezt a blogot, de egyre kevesebbszer akaródzik írni. Talán azért mert tele van emlékekkel.
Egyre több blogtársam dönt úgy hogy nem írja nem folytatja tovább. Nem azért mert megbántották Őket, hanem azért mert legtöbbször a sok kudarcra emlékezteti Őket és arra, hogy miért indította anno nagy lelkesedéssel, s az adott tervből nem sok pozitív élmény származott.
Persze vannak olyan Lányok is akiknek csudiszép sikertörténeteikről, és a már családdá nőtt mindennapjairól olvashatunk.
Szeretem olvasni mindennapjaikat, Velük együtt izgulni a siker érdekében. Mint egy nagy család, lassan olyanok vagyunk együtt.
Az elmúlt napokban nem sok dolog történt Velünk. Továbbléptem a témában, egyenlőre nincs több lombikos próbálkozás, ebben az évben biztosan nem. S a jövőt sem tudom még. Nem tudom lenne e értelme váltani, vagy kivárni a következő több mint egy évet a várólistán.
A szervezetem tudatta már hogy képes vagyok természetes úton Babát várni. Ezt az időt kellene kivárnom, hogy újra úgy gondolja hogy képessé tesz rá.
Voltam ismét természet gyógyásznál, a be nem tartott diétának megvannak a Tünetei.. elég rossz energia szint.. gyomorfájás egyebek.
Vissza kell állnom tudom, és rajta vagyok a dolgon, nem a Baba miatt, hanem magam miatt a lelkiismeretem és a közérzetem miatt.
Van egy program amibe szintén részt veszek, a lelkileg elfojtott dolgokat segítenek helyrerakni, nem pszichológusok, de talán ha kibeszélem magamból segít feldolgozni a miérteket.
Jól vagyok félre ne értsétek, nem vagyok depressziós, de úgy érzem ez most kell Nekem.
Járok masszőriskolába hihetetlen élvezem a gyakorlati órákat. Az elméletet tanulni kell keményen de nem bánom.
Horgolok, már két mellényem készen van, s hogy ne legyen egyszerű német nyelvű magazinokat vettem, melyekből ugye csak úgy tudok az elején horgolni, ha  a leírásokat lefordítom. Így gyakorlok is. A jövő hét közepétől megint egyedül leszek itthon, egy hétig, a Párom utazik, de okt. végén 4 napra Én is csatlakozom hozzá.
Síelést is tervezünk jövő február körül, már kezdem keresgélni a helyeket, mert oly kevés mindent láttunk még, amíg ketten vagyunk addig van lehetőségünk megtenni sok mindent.
Várom a téli hónapokat most nagyon, olyan megnyugtató a légkör olyankor, itt bent a szobában meleg, gyertyák.. romantika remélem kint hóesés várható majd. S a kanapén összekucorodva nézzük a kedvenc filmjeinket hétvégente. De addig van még tennivaló.

1 megjegyzés:

  1. Szerintem érdekes és értékes dolgokat csinálsz. Tanulsz, foglalkozol a testeddel lelkeddel addig is amíg várni kényszerülsz a természetre, a fejjebbvalóra ki tudja.
    Én ezt sosem tudtam megtenni csak panaszkodtam és sajnáltam magam.

    VálaszTörlés