Már több mint egy hete nem írtam... nem tudom másra fogni mint az idő hiányra melytől mostanság "szenvedek".
Annyi minden összejött az utóbbi időben, hogy nem volt sem kedvem sem erőm írogatni.
A múlt héten próbamunkán voltam, reggel mentem, és az angol miatt sajna este 8-ra értem haza. Minden erőmet kivették azok a hétköznapok.
Azt már leszűrtem a múlt hét eseményeiből hogy nem ez lesz álmaim munkahelye. Baj, ha korábban érkezel mint pontban 8 óra, de azért ne állj fel az asztal mellől pontban 16-kor.
A munka szellemileg egyáltalán nem megerőltető de fizikailag annál inkább. Több stóc iratot kell emelgetni polcról le-polcra fel.. amíg a több száz érkező iratot be nem iktatod és rakod a helyére.
De most úgy érzem, hogy nem lesz lelkiismeret furdalásom augusztusban ha a lombik miatt és a terhesség miatt TB szabadságra megyek. Bár hogy megkapom-e a munkát ,majd jövőhéten kiderül, ugyanis mást is próba munkáztatnak és majd döntenek.
E mellett egyre többet vállalunk a helyi focicsapatban. A párom kapus, és e mellett próbálja az egyesület életét egyengetni. Próbálok mellette állni és segíteni Neki, mikor nem angolozom, hát a Pályán vagyunk. Ha nem épp a foci miatt akkor futok. Mert itt a jó idő és lehet az elkezdett tervet továbbvinni.
Annál is inkább mert közel 3 hónap van hátra a Picicsoda beköltözéséig, addigra mindennek készen kell állnia.
Bár nem bánom a pörgést mert így eltelnek az itthon töltött hétköznapok, és hasznosnak érzem magam. De ez az időhiány már megszűnhetne végre mint a téli hideg idő.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése