Megborzongva gondoltam bele, hogy talán leéltem életem felét..
Rengeteget gondolkodtam, emlékeztem. Felidéztem gyermekkorom legszebb emlékeit, a nyarakat a Nagymamánál, az utcabeli gyerekek játékos- sokszor vigasztaló pillanatait.
Elmúlt egy korszak, melyet próbálok lezárni magamban. Már nem az a Kislány vagyok, akinek annak idején hamar fel kellett nőnie, kinek ott kellett hagynia barátokat, családtagokat, emlékeket, egy családi tragédia kapcsán. Megerősödtem. A sors akarta így, hogy a sok megpróbáltatás után rátaláljak a Boldogságra. Hogy olyan emberekkel vessen össze a sors kiknek nagyon sokat köszönhetek, mély barátságokat, emlékezetes születésnapot (25.).
Nélkülük nem lenne szép az eltelt 30 év. Nem lennének emlékek, melyeket majd évek múlva továbbadva, és mesélve jót derülünk rajtuk.
Ünnepeltünk csendben, összebújva, majd a barátokkal pezsgőt bontva.
Annál is inkább ünnep volt a nap számomra, hiszen az az Orchideám melyet 5 évvel ezelőtt kaptam és akkor virágzott utoljára, most úgy látszik újra hajtást hoz.
Megérett az idő a változásra, melyet a virágaim is megéreznek. Remélem ez az év csupa jó változást hoz Életünkbe.
Boldog születésnapot! :)
VálaszTörlésÚgy legyen!
VálaszTörlés