Ünnepek

Az Ünnepi készülődést már fogalmazhatok így novemberben elkezdtem.. kitaláltam ugyanis, hogy a fenyőfán csak az általam készített (és ajándékba anno kapott) horgolt díszek díszelegnek majd.
A hétre nem sok teendőm maradt. Az aprósütemények tésztáját már napokkal az ünnepek előtt begyúrtam, és kisütöttem. Mindent kizárólag rizslisztből, és xilittel édesítve. Így lett 3 fajta aprósütemény beleértve a mézeskalácsomat is.
A lakás nagytakarítását is már december első hetében megcsináltam.  December 23-án előkészítettem a Szentesti vacsora alapanyagait, és megsütöttem a rusztikus máktorta piskótáját. Minden más 24-re maradt. Nem igazán úgy alakult a 3 nap ahogyan szerettük volna. Nagyon szeretnénk az ünnepeket végre nyugodtan, minden jövés-menéstől eltekintve tölteni. Ez az idén sem adatott meg.. Nagymamám ebben az évben ünnepelte volna egyedül a Karácsonyt, így kitaláltam, hogy hozzuk el Szentestén vacsorára, majd az éjféli misére menjünk el Vele. Így is lett, elfogadta a meghívást Készültem is bőszen,  az előző este elkészített gesztenyés pulykát csak a sütőbe kellett tolnom. A borlevest csak aznap tudtam készíteni, és a parajos krumplipüré is 24-e délelőttjére maradt. Amíg Én a konyhában sürögtem-forogtam addig a párom intézte a fa beállítását. Délután pedig díszítettem egyedül.. a Párom reszortja az égő felhelyezése a többi az enyém. Szép lett a Fa, bár szerettem volna még egy kis, piros-arany gömbdísszel feldobni, mert azért túl fehér,  De a párom nem engedte. Így maradtak a horgolt csillagok, és angyalkák.
Nagymamám este 5-re érkezett, épp készen lettem a levessel, így már ülhettünk is asztalhoz. A vacsora után beszélgetés következett, majd negyed 9 körül elindultunk az "éjféli" misére. A püspökhelyettes tartotta. Nagymamám nagyon izgatott volt, mert Ő a pap segítője (sekrestyés) és izgult, hogy minden a helyén lesz-e. És igen minden a helyére került időben. A mise elkezdődött, és Én ott álltam a sekrestye ajtajában Nagymamám mögött és olyan sírhatnékom támadt, alig tudtam a könnyeimet visszatartani. Nem tudom megmagyarázni mi volt az. Már nagyon rég nem voltam templomban, hallottam újra azokat az Énekeket, azt a Kántort énekelni mint gyermekkoromban oly sokszor. Jólesett nagyon.
Este fáradtan zuhantunk az ágyba.
Másnap az Anyukámékhoz utaztunk a Nagyival egyetemben ebédre. Finom volt a többfogásos ebéd, volt kifejezetten Nekem készített hús, és sütemény. Délután pedig jót játszottunk a Párom ajándékával a pókerkészlettel. Késő este érkeztünk haza.
Másnap irány újra a főváros, olyankor Párom apukájának egyik nővérénél jön össze a nagycsalád, és tölti el együtt az ebédet, uzsonnát. Onnan is későn érkeztünk.
Ezért a párom közölte, hogy ma csak pihenni akar, nem szeretne menni sehová sem, mert nem igazán volt "karácsonya" olyan amilyet szeretett volna.
Hát valahogy ez a nap sem a pihenésről szólt. Délelőtt elmentünk friss kenyeret venni, majd a Nagynénjééhez finom káposztáért, amit hazahozva itthon fogyasztottunk el.
Aztán jött a feketeleves. A számítógépünk már egy ideje vacakol, csak úgy indul ha egy bizonyos schvot exe file-t letiltok róla. És gondoltam, kiírom az összes fontos dolgot a gépről, mert a párom megígérte hogy majd az ünnepek között újratelepíti a gépet.
Hát az írás már nem sikeredett... a végén a gép ki sem akarta adni a DVD-t. Így a párom begurult és leformázta az egész gépet. Most ímmel-ámmal működik csak. De sajnos az eredeti problémát nem sikerült orvosolnia.
E közben egy baráti társaság bejelentkezett holnap estére. Így nekiálltam egy sós süteményt begyúrni, és törhetem a fejem, hogy még mivel készüljek, mert Anyukámék holnap jönnek ebédre.
Szóval az Ünnepek nagyjából úgy teltek mint ez idáig minden évben. Kivéve azt hogy talán az előkészületek miatt nem volt annyira feszített a tempó, és feszült a Család.
Ígérem hozok képeket is ha végre helyreáll a gép..
Most még készülök a szilveszterre, melyet az idén mi szervezünk a Faluban. Élvezem a szervezés apró-cseprő dolgait,  jó lesz nagyon, de ugyanakkor már nagyon várom az Új évet, hogy új reményt és talán az első hetekben egy kis pihenést hozzon magával.