Túléltem, egy hetet a Balatonon 43 gyerekkel. Múlt héten kedden indultunk külön busszal. A szülők aggódva integettek és láttak el Minket jótanácsokkal a gyerekeket illetően. A lefelé út simán ment, nem volt gondunk. A szállás viszonylag jó volt a tisztaság azonban hagyott némi kívánnivalót maga után. De a szobákban elhelyezett klíma és a két szobához tartozó egy tusoló és mosdó kárpótolt ezért a kis kellemetlenségért.
A gyerekeket két épületben helyeztük el, külön az alsó és külön a felső tagozatos diákokat. Ennek megfelelően lettünk nevelő tanárok is szétosztva.
S innentől kezdve hirtelen sok "gyermekem" lett. Mert a legkisebbeknél már az első este kiderült, hogy bizony vannak olyanok akik most nyaralnak ill. vannak távol Anyutól a családtól először. Szóval potyogtak a krokodilkönnyek hajnalig, míg álomba szenderült.
A délelőttökkel nem volt gond, mindenki a vízben, élvezte a napsütést. Nekem úszóhártyám nőtt a lábaim közt, annyit voltam a vízben. Vittük Őket vitorlázni, kirándulni, estére pedig közös szabadtéri mesevetítést tartottunk Nekik.
S míg Ők álomba szenderültek, mi szorgosan készítettük a következő nap feladatát.
Jó volt, pihenni nem sokat pihentem, de feltöltöttek a gyerekek, olyan oldalukat mutatták melyet az Iskolán belül nem látni.
Hétfőn Én hazaérkeztem, közel 5-6 óra utazás után a nagy melegben, dugóban az autópályán. A párom pedig repült.. üzleti útra életében először egyedül (Kína). Izgultam értem, de minden akadályt simán vett, mint kiderült Shanghai-ban volt kisérője.
Így ez a második hét amit külön töltöttünk. Eddig ilyen hosszú időt a 16 év alatt nem voltunk külön. De jó volt egy kicsit, itthon egyedül.
Közben Én sem tétlenkedtem újabb gyerekseregre vigyáztam, és kábítottam Őket. Na, jó nem teljesen gyereksereg.. mert az unokatesók lányai nyaraltak itt egy hétig. Velük kirándultunk s csináltunk csupa jópofa dolgokat. Ma visszük Őket haza amint megyünk a reptérre.
Közben hívtam az Intézetet, s megbeszéltük a Tanár úrral augusztus végén Fagyibabázunk. Van még egy kis Babócánk, megpróbáljuk. Amin viszont elszomorodtam egy picit, hogy lekerültünk a tb-s várólistáról a spontán terhesség miatt. Ugye a legutóbbi fagyibabás beülti magánúton ment, így Én el is felejtettem rákérdezni, hogy ott hogy állunk. S a tanár Úr most nézett rá a gépben, és azt mondta majd akkor visszapakol.. hát remélem megtette, mert akkor további hónapokat "veszítünk" a lista kapcsán.
De addig még megyek Dunakeszire, mert a Jósnénim szerint annyira rossz állapotban vannak a csakráim és egyéb más dolgok... hogy erősíteni kellene Őket a beülti előtt.
Kellene egy kicsit méregtelenítenem is a sok-sok cukros lisztes ételek után. Mert a táborban ezeket a dolgokat nem tudtam (vagy inkább nem akartam) megoldani, s itthon is elszaladt a ló velem kapcsolatban ilyen állapotban.
Szóval most azon gondolkodom hol és mivel kezdjem, mely termék használna leginkább még ezalatt a rövid 3 hét alatt.
Majd tornázom is persze.
Tervek vannak, hullócsillagot viszont nem láttam, hogy kívánhattam volna ezek sikeres megvalósulását.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése