Napok

 Hogy hogy is vagyok mostanság magam sem tudom. Jól is meg nem is. Olvasom mások blogjait, és látom Ők sincsenek másképp.. egy idő után az ember talán feladja a küzdelmet és belefárad a magyarázkodásba a család felé, a barátok felé.. és a "Hogy vagy" kérdésre sem tudom hogyan válaszoljak mostanság. Talán e miatt is vettem zokon a múltkori blogbejegyzésem kommentjeit, mely napokig nem hagyott nyugodni.
Tudom, hogy aki olvas drukkol Nekem és csak jószándékkal írja amit ír. Akár tanács akár megjegyzés is legyen.
Sokat gondolkodtam és olvastam utána a vitaminoknak. Jól jött az "örökségbe kapott" Czeizel E könyv: az egészséges utódokért címmel. Ezt olvasgattam mostanság lefekvés előtt.
Vettem folsav vitamint amiben 3 mg található, napi fél szemmel kezdtem a szedését, mert a Vitaminomba is van még folsav e mellett. Beszereztem az Omega 3 vitamint is. (Dm-es) hogy mennyit fog a szervezetem hasznosítani belőle nem tudom.

Egyenlőre ezeket szedem pluszba a vitaminok mellett. Kértem időpontot jövő hétre a Nőgyógyászomhoz, bár két nappal előbbre kellett hozatni, mert az általunk választott időpont a Doktor Úr egyéb elfoglaltságai miatt nem volt megfelelő, de legalább az Ő kontrollján is túlesek, és megbeszéljük Vele is a továbbiakat. 

Már két alkalommal voltam talpmasszázson. Most másodjára néhol eléggé fájdalmas volt, de azt mondják az a jó ha fáj. Egyes blokkok a múltkori masszázs óta oldódni látszanak, ami a medencét és  a hozzá tartozó részeket illeti. A masszázs egy kis kikapcsolódást is jelent, sokat beszélgetünk, és a "Jósnénim" tanácsot is ad sok esetben. 

 A múlt hét elég rázósra sikeredett, és nem voltam képes a stressztől megszabadulni napokig, csak gyűlt a feszültség, melyre rátett egy lapáttal, hogy a hétvégén több gyermeknek rendeztünk programot. A gyermekek aranyosak voltak, nagyon élveztem minden percét, de a készülődés a visszamondott meghívások és az e miatti herce-hurca megtették hatásukat. Elfáradtam és feszült lettem.

Anyukám is érkezett a hétvégére teljesen váratlanul. Nem tudtam Vele sokat foglalkozni a Gyerekprogram miatt de jó volt látni és kicsikét beszélgetni. 

Tegnap meghívásunk volt a Nagymamához Vendégségbe, kicsit késve érkeztünk, mert a szombati program hosszúra sikeredett és szerettünk volna egy kicsikét pihenni, az autónk sem akart elindulni időben. 

Későn érkeztünk haza, de a késő esti meccset  már élveztük  kettesben.

Ma reggel telefonhívásra ébredtem, és míg előkerestem amit kértek, hirtelen telefonálás közben bevillant, hogy "nem vagyok egyedül". 

Nem tudom ez az érzés és mondat akkor hogyan jutott eszembe és lesz-e jelentősége a későbbiekben, az elkövetkező hetekben, hónapokban. De van egy álmom, melyet már kétszer is álmodtam, és lassan beteljesedése aktuálissá válik a két baráti lakodalom valamelyikén.